Szolfézsoktatás

Szolfézs tanulmányaimat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szolfézs szakán végeztem. A zene mélyebb megértéséhez, de akár már alap szinten bármely hangszer játékához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a zenei fogalmakkal. Hallásunk fejlesztése, a zene értése mind a tökéletesebb hangszerjátékot, zeneélvezetet szolgálja. Mindenkinek ajánlom, legyen kicsi vagy nagy, hangszeres vagy énekes, de akár csak zenekedvelő, hogy szolfézsban és zeneelméletben jártas legyen. A zeneiskolákban kötelező tantárgyként szereplő szolfézs lehet önálló tárgy is és lehet szerethető, élvezhető. Óráimmal ezt az utat választottam, hogy már kis korban megszerettessem növendékeimmel a szolfézst, zeneelméletet. Mindenkit várok sok szeretettel.

zeneelmélet, mint a neve is jelzi, a zenében előforduló formai és lejátszási szabályokat tükrözi. A zeneelméletet tanítják a zeneművészeti szakközépiskolákban, és előfordulhat még a zeneművészeti akadémiákon is. A zeneelméletben lévő szabályok már a XV, XVI, XVII században kialakultak.

Tanulása, és szabályai 

A zeneelméletet általában csoportosan tanítják, és zongora hallgatásával, illetve, hangfelvételek bemutatásával kísérik, a tanórákat. A hangfelvételt meghallgatva a tanár felírja a mű fokszámait, és az ahhoz tartozó basszus, ill. szoprán, alt, és tenor szólamot.

A tanár a szabályokat elmagyarázza, és feladja, tanulandónak. A diák megtanulja a szabályokat, és a hangfelvételeken hallott fogásokat zongorán lejátszva, több hangnemben megtanulja. A diáknak tisztában kell lennie a kvintkörrel, és a hármashangzatokkal.

A zenei fokszámok 

Hogy a zenei fokszámokat könnyen megértsük C-dúrban mutatja a kép.
Az első fok neve a tonika, a negyedik foké szubdomináns, valamint az ötödik fok elnevezése: domináns. A nyolcadik fok ismét a tonika nevet viseli.

Zenei foksz.JPG

A felsőszólam tartalmazza a S azaz Szoprán, A azaz Alt, és a T, azaz Tenort.
Ezek összessége adja meg a SAT-ot, vagyis a felsőszólam hangjait.
Az alsószólamban tartózkodik a basszus. (B)

A felsőszólam helyzetei:

A felsőszólam lehet terc, kvint, és oktáv helyzetű.

Zenei foksz helyzet.JPG

A helyzetek meghatározása:

A szabály: Ha a helyzet kvint helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphangtól kvint távolságra van.
Ha a helyzet terc helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphangtól terc távolságra van.
Ha a helyzet oktáv helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphang.

Elsopelda.JPG

A képen látható, hogy a szólamok ismétlődésekor kötni kell a hangot!

A legfontosabb szabályok:

A tanulók rémálma, az oktávpárhuzam, és a kvintpárhuzam, továbbá a bővített szekundlépés.
A képen láthatóak is ezek. Folytonos vonallal jelölve a kvint párhuzamot, szaggatottal, pedig az oktáv párhuzamot.

Zeneelmparh.JPG

A hétfokú hangsor 

Az ötfokú hangsor 

A hangközök 

Tiszta prím: A hangköztávolság nulla.
Kisszekund: Egy félhang lépés fölfelé ill. lefelé.
Nagyszekund: Egy egész hang lépés fölfelé ill. lefelé.
Kis Terc: Két egész és egy fél hang lépés fölfelé vagy lefelé.
Nagy Terc: Három egész hang lépés fölfelé vagy lefelé.
Tiszta kvárt: Négy hang lépés föl/le.
Tiszta kvint: Öt lépés föl/le.
Kisszext: 5 és fél hang lépés fölfelé ill. lefelé.
Nagyszext: 6 hang lépés.
Kisszeptim: 6 és fél hang lépés.
Nagyszeptim: 7 hang lépés.
Oktáv: 8 hang lépés föl ill. lefelé.

Hangnemek 

Női 

  • Szoprán: a legmagasabb női vagy gyermek hang, terjedelme többnyire c1-f2, hivatásos énekesnőknél a-c3 (f3-g3). Szólisták között megkülönböztetnek koloratúr, lírai, drámai szopránt.
  • Mezzoszoprán: Szoprán és alt közötti női vagy gyermek hangfekvés, a szoprántól sötétebb hangszínű, mélyebb hangterjedelmű általában kb. g-b2 között.
  • Alt: Mély női vagy gyermekhang, terjedelme többnyire a-c2, mély alt esetén f-től, kivételesen e-től vagy d-től e2, f2-ig.

Férfi 

  • Tenor: A legmagasabb férfihang hangfekvés, normál terjedelme többnyire c-a1, hivatásos énekeseknél c-c2 is lehet. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai tenort, tenorbuffót.
  • Bariton: Középfekvésű férfihang, terjedelme többnyire A-el, gl, olykor G-e1,g1. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai baritont, basszbaritont.
  • Basszus: A legmélyebb emberi (férfi) hangfekvés, terjedelme többnyire E-d1, a mély basszus alsó határa D,C, kivételes esetben B1 is lehet. Hivatásos énekesek körében megkülönböztetnek basszust, mélybasszust, basszusbuffót.

Hangszeres (instrumentális) műfajok 

  • Nyitány: Többszörös (sokszor színpadi) művek bevezető tétele vagy zenekarra írt egytételes hangkeltő művek, elnevezése francia eredetű: ouverture, üvertür= nyitány
  • Prelúdium: Általában két (esetleg három) tételes hangszeres művek első tétele (pl.: prelúdium és fúga) a barokk stílusban igen gyakori. Elnevezése latin eredetű: pra=elő + ludium= játék
  • Rapszódia: Egy lassú és egy gyors részből álló egytételes, szólóhangszerre írott mű. Elnevezése görög eredetű: rhapsodos= dicső tettet zengő énekes
  • Szimfónia: Többtételes, zenekarra szánt mű. Elnevezése görög eredetű: syn=együtt3phinis=hang, phoneia=hangzás.

Énekes (vokális) műfajok 

  • Ária: Énekelt szöveg hangszerkísérettel vagy anélkül, nem strófikus, nem cselekményes, szélesen ívelő.
  • Dal: Énekelt (verses) szöveg hangszerkísérettel vagy anélkül, rendszerint strófikus.(ária)
  • Kantáta: Cantata=énekelt zene (latin)
  • Madrigál, motetta: A reneszánsz kórus műfajai, a madrigál világi, a motetta egyházi témára épülő többszólamú mű, szerkesztése rendszerint polifon.
  • Opera: Megzenésítette dráma énekesek és zenekar előadásában.
  • Operett: „Kisopera” (nem tragikus cselekménnyel)
  • Oratórium: Szólóénekeseket, kórust és zenekart foglalkoztatót drámai elbeszélő (nem színpadi) műfaj.

Zenei műfajok 

  • Szonáta: Többtételes (szóló vagy zongorakíséretes) hangszerre szánt mű, elnevezése latin eredetű: son=hang, sonare=hangzani, sonata=hangzó
  • Szvit: Együttesre vagy szólóhangszerre írott, tánctételekből álló, többtételes mű, elnevezése francia eredetű:suivre, szüivr=követni, svite=következő
  • Versenymű (concerto): Többtételes, szólóhangszerre és zenekarra írott mű. Elnevezése olasz eredetű: con+certo, koncserto= versenyezni.
  • Vonósnégyes: Többtételes, négy vonós hangszerre írott mű, első és második hegedű, brácsa, cselló.

A hangszerek felosztása a hangzóközeg szerint 

  • Idiofon hangszerek: A hangszer rezgő teste a hangkeltés közege pl.: Xilofon, üvegjáték, doromb
  • Membrafon hangszerek: A hangot a nyílás fölé kifeszített,rezgése hozott hártya(membrán) hozza létre pl.: dob,üstdob - Aerofon hangszerek: Rezgő közegük az üvegbe zárt levegő, ide tartoznak a fúvós hangszerek.
  • Kordofon hangszerek: A hangot a húrok rezgése hozza létre. A rezgést a húr megütésével, megpendítésével, dörzsölésével vagy megfújásával keltik. Ide tartozik a zongora, cimbalom, pengetős, vonós, eolhárfa
  • Elektrofon (elektronikus) hangszerek: A rezgéskeltés vagy mechanikus úton történik, és a keltett hangot elektromos úton felerősítik vagy pedig elektronikus úton képződnek. Az idetartozó hangszerek többsége billentyűs.

Vonósnégyes összetétele: Első hegedű, Második hegedű, Mélyhegedű, Cselló.

Fúvósötös: Fuvola, Oboa, Fagott, Klarinét, Kürt

A hangszerek felosztása megszólaltatásuk módja szerint 

  • Húros: Zenei hangot a kifeszített húr rezgése hozza létre ütés, pengetés, vonóval való súrolás, leszorítás stb. útján.
  • Vonós: régi violák, viola da gamba, viola a’amore, bariton, hegedű, mélyhegedű (brácsa), gordonka (cselló), nagybőgő (gordon) stb.
  • Pengetős: hárfa, citera, líra, balalajka, bendzsó, gitár, lant, mandolin.
  • Billentyűs: csembaló, cimbalom, klavikord, cseleszta, virginál, spinét, zongora stb.
  • Fúvós billentyűs: orgona, harmónium
  • Fúvós: A zenei hangot a rezgésbe hozott levegő hozza létre
    • Fafúvós: fuvola, pikkolo(kisfuvola), oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, basszuskürt, fagott, kontrafagott, szaxofon.
    • Rézfúvós: fuvola, pikkolo(kisfuvola), oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, basszuskürt, vadászkürt, kornett, ventilkürt, harsona(puzón), tula stb.
  • Ütős: Általában ritmushangszerek, amelyek ütésre, rázásra, dörzsölésre, forgatásra szólalnak meg. Egy vagy több meghatározott hangon: üstdob, nagydob, kisdob, pergődob, csörgődob (tamburin), réztányér, háromszög (triangulum), gong, tamtam, kasztanyetta, harangjáték, xilofon, vibrafon, marimba, maracas
Megjegyzések